Fekete áfonya

A fekete inzulin: Fekete áfonya (Vaccinium myrtillus)

 

Forrás: helloinfo.hu

Ez a csodálatos növény óriási gyógyhatással rendelkezik és ráadásul kulináris élvezetet is nyújt a számunkra. A feketeáfonya egy bokor, amelyen kékesfekete bogyók teremnek. Hazánkban az erdőkben, ott is a cserjékben fordul elő, a csersavas földet szereti.


Ha már cukorbeteg vagy, olvasd el, mit tehetsz állapotod kezelésére: A kettes típusú cukorbetegség kezelése

Hatóanyaga:

erikolin, almasav citromsav, katechiz-cserzőanyag, leucoanthociánok, flavonoidok, fenolkarbolsavak, iridoidok, sok mangán, króm, cukor, pektin és vitaminok.

Gyógyhatása:

·         antidiabetikus hatás, a króm tartalma miatt vércukorszint csökkentő hatása van, a kapillárisok falát erősíti, javítja a látást, visszértágulat javító hatással rendelkezik, megszünteti a hasmenést (csak a szárított formája!)

·         a népi gyógyászatban fekete inzulinnak hívják, mert kimutatták, hogy a feketeáfonya levelében, gyümölcsérés előtt myrtillin van, ami képes a cukorbetegség tüneteit csökkenteni, illetve akár meg is szüntetni azokat.

·         javítja a szem alkalmazkodó képességét a sötétben, és ezért még a farkasvakság kezelésére is használják. Javasolt: szembevérzés, az ér- és az ideghártya gyulladásaira (korioretinisz), valamint a cukorbetegek szemérrendszeri elváltozásainak kezelésére. A második világháborúban a pilótáknak áfonyakompótot kellett fogyasztaniuk felszállás előtt, hogy a javuljon a látásuk.

·         antioxidáns hatású, így megvédi a sejteket a szabad gyökök okozta károsodástól.

·         klinikai kutatások azt bizonyították, hogy a feketeáfonya kivonata növeli a hajszálerek rugalmasságát.

·         javítja a visszértágulatokat

·         javítja a vérkeringést

·         megszünteti a hasmenést, de csak a gyümölcs szárított változata

·         a népi gyógyászat használta még a szemgyulladás és a nedvedző sömör kezelésére (sűrűre főzött áfonya-pépet kell készíteni).

·         jó hatással van a bélflórára, az emésztési zavarokra, a bélfertőzésekre és a bélgörcsökre.

Teakészítés:

egy teáskanál fekete áfonyalevelet (Myrtilli fol.) leforrázunk 2 dl forrásban lévő vízzel, és 10 percig állni hagyjuk. Leszűrjük, és kortyolva fogyasztjuk.

Gyógytea bélfertőzésre, hurutra, bélgörcsökre: 5-5 gramm vérontógyökér, tölgyfakéreg, kálmosgyökér, kamillavirág, kakukkfű, áfonyalevél, áfonyabogyó keverékét ½ l vízzel 2 percig főzzük, majd 10 percig fedő alatt állni hagyjuk. Leszűrjük és naponta több alkalommal fogyasztunk belőle.
Gyümölcséből lekvárt, bort, likőrt és salátát készítenek. Az áfonyalekvár nagyon finom a vadhúsok és egyéb sültek mellé.

 

A feketeáfonya kapilláris keringést javító hatása

 

 

Az emberi szervezet kapilláris ereinek erősítésére Európában már régóta használják a feketeáfonya kivonatát (Vaccinum myrtillus-t).

A feketeáfonya hatóanyagai segítik megelőzni a törékeny kapilláriserek szivárgását, ami által folyadékot engednek a szövetekbe behatolni.

A feketeáfonya kivonatának elsődleges haszna a következő területeken nyilvánvaló:

- a szem és a látás egészsége,

- mikrokeringés fokozása (hajszálerek),

- megpattant hajszálerek és visszértágulás kezelése,

- kapilláris erek erősítése operáció előtt.

A vérerek törékenységét gyakran hozhatjuk összefüggésbe a magas vérnyomással, cukorbetegséggel és az érelmeszesedéssel.

A kapilláris erek törékenysége súlyos orvosi problémákhoz vezethet: aranyér, agyvérzés, szívszélhűdés vagy a cukorbetegség és a magas vérnyomás által okozott retinakárosodásból származó vakság.

Kevésbé súlyos hatások közé tartozik a hajlamosság zúzódásokra, kitágult erek, hajszálerek, gyönge éjszakai látás és a végtagok hidegsége, zsibbadása és görcse.

A feketeáfonya kivonata segíti a vérkeringést, erősíti a kapilláris ereket és növeli a vörösvértestek sejtfalának rugalmasságát.

A kivonat a feketeáfonya gyümölcsből készül, a levét és héját megfestő antocianinok így koncentrálódnak. Az antocianinok a flavonoidokhoz tartoznak, melyeket intenzíven tanulmányoztak az utóbbi években gyógyhatásuk miatt.

 

A feketeáfonya, mint antioxidáns

 

 

A feketeáfonyában lévő vegyületek más flavonoidokhoz hasonlóan antioxidáns tulajdonságúak, melyek a sejteket és a sejtfalat a szabad gyökök által okozott károsodások ellen védik.

A szabad gyökök igen reaktivak, melyek toxikus és nem toxikus anyagok metabolizmusa során keletkeznek a szervezetben. Az ilyen szabad gyökök a szervezetben az egészséges sejtfalra olyan hatással lehetnek, mely a membrán károsodását, funkciójának gátlását okozzák, valamint a sejt halálához vezethetnek.

Így az antioxidánsok, azaz a szabad gyökök megfogói, öregedést gátló anyagoknak számítanak, ugyanakkor daganatellenes hatásúak, hiszen a szabad gyökök károsithatják az örökítő anyagot és ezzel mutációt (elváltozást) okozhatnak a sejtben.

A feketeáfonya flavonoidjainak speciális hatásuk van a vérerekre és a vérsejtekre a sejtfal rugalmasságának növelésével.

A kapilláris erek igy jobban nyújthatók, tágíthatók, a véráram növekedhet bennük, és a vörös vérsejtek pedig könnyebben deformálódhatnak, így könnyebben vehetnek fel olyan alakzatot, mely a keskeny kapilláris ereken képes gyorsabban átáramolni.

A keringési rendszerre gyakorolt hatás

A test vérkeringése egy különleges pumpa és érrendszeren alapul. A szervezet belsejéből, a szívből, a tüdőből és az emésztőrendszerből indulva egyre szűkebb keresztmetszetű erek hálózata az, ami eljuttatja a vizet, az oxigént és a szükséges tápanyagokat a szervezetünkben lévő valamennyi sejthez.

A legkisebb vérerek, a kapilláris erek olyan kicsik, hogy a vörösvértestek is csak egyenként tudnak rajta áthatolni. A véráram mennyisége és következésképpen a táplálék- és oxigénellátás egyensúlyban kell legyen az agy és a törzs, valamint a periferiális szervek között, a végtagokat és a bőrt is beleértve.

Az erek mentén lévő simaizmok a vérerek tágulását és összehúzódását teszik lehetővé, ezzel a vérnyomást növelve vagy csökkentve.

A szelektív összehúzódásuk válasz a hidegre, ezáltal a testhővel takarékoskodik a szervezet, és több hő jut az életfontosságú szervek részére a kezek és a lábak rovására, melyek így lehűlhetnek.

A kapillárisok arra is képesek, hogy a sejtfalon át folyadékot juttassanak a szövetek sejtek közötti terébe, mely a gyulladás alapja, amivel a szervezet a sérülésekre reagál.

A kor előrehaladtával az erek és főleg a hajszálerek elvesztik rugalmasságukat, és részben elzáródhatnak kalcium és zsíranyagok lerakódása miatt.

A Ginkgo bilobához hasonlóan a feketeáfonya kivonatát a láb keringési elégtelenségeinek kezelésére használják.

Klinikai vizsgálatok igazolták a feketeáfonya hatékonyságát az alsó végtagok vénás elégtelenségére minden életkorban.

A vizsgált személyek életkora, akiken a vizsgálatok történtek, 18-tól 75 év volt.

A kísérlet dokumentálta, hogy a feketeáfonya növelte mind a rugalmasságát a hajszálereknek, mind a vörösvértestek deformálhatóságát, ezzel helyreállítva a normális véráramot.

A feketeáfonya egy másik klinikai kipróbálása azt demonstrálta, hogy a feketeáfonya kivonata a lábakban előforduló visszértágulást képes kezelni. A teszt szignifikáns javulást okozott a visszértágulási szindromákban.

A görcsök, a boka és a vádli dagadása, a zsibbadás mind a keringés elégtelenségéből fakad. Mindezekben a kísérletekben a feketeáfonyának semmilyen káros mellékhatása nem jelentkezett, még akkor sem, ha a normális adagot 50%-kal megnövelték.

A mikrocirkuláció kellemetlen megváltozása terhesség esetén igen gyakori. Visszértágulás és bevérzések jelentkezhetnek terhesség esetén a vérnyomás és a véráram változásával.

A feketeáfonya hatását vizsgálták a szokásos adagot adva 115 nőnek, akiknél a fenti panaszok a terhesség következtében alakultak ki. Mindkét feketeáfonya tanulmányban a szimptomák jelentősen javultak, a fájdalom, az égető érzés legtöbb esetben elmúlt.

Semmilyen mellékhatás nem jelentkezett a feketeáfonya fogyasztásból kifolyólag.

A feketeáfonya szívműködéssel kapcsolatos jótékony hatása

A feketeáfonya flavonoidjai a kutatások szerint a kapillárisok erősítése mellett, mely megelőzi a vérerek törékenységét (aranyér, zúzódások, szivárgás), csökkentik a kalcium lerakódását a vérerekben. Ezzel az atherosclerosist, vagyis a vérerek meszesedését gátolja.

Ismert a feketeáfonya „vérhígító hatása”, azaz meggátolja a vérlemezek összecsapódását, a vérrögképződést, ezzel a feketeáfonya tevékenyen hozzájárul a szívműködés hatékonyságához és segíti a szív- és érrendszeri rendellenességek gyógyítását.

A feketeáfonya antocianidjainak a kapilláris ereket erősítő hatása annyira elismert Európa-szerte, hogy sok klinikán feketeáfonyát adnak a betegnek operáció előtt és után is, hogy megelőzzék a bevérzéseket.

A feketeáfonya hatása a szemre

A keringési rendellenességekre a szem különösen érzékeny.

A cukorbetegség és a magas vérnyomás a retinában kóros elváltozásokat okoz, mely a látást akadályozza. 1987-ben olasz kutatók negyven szembetegségekben szenvedő betegeken végeztek klinikai kísérletet.

A feketeáfonya antocianinjai hatására mérhető javulást állapítottak meg a betegek látásában és a szem mikrokeringésében. A mért javulás mindkét területen kb. 80%-os volt.

A feketeáfonya látásra gyakorolt hatása a II. világháború óta ismert, amikor is brit pilóták feketeáfonya lekvárt fogyasztottak azért, hogy az éjszakai berepüléseknél látásuk pontosabb legyen.

Az 1960-as évek végén kutatások igazolták, hogy a feketeáfonya növeli a szemben egyes enzimek aktivitását, melyek az energiatermelést fokozzák. A feketeáfonya szintén csökkentette azt az időt, mely a szemnek a sötétséghez való alkalmazkodásához szükséges éles fény után.

 

A feketeáfonya a gyomorfekély ellen

 

A feketeáfonyának talán a legkevésbé ismert tulajdonsága a gyomorfekély elleni hatása.

Bár Európában erre is használatos, az amerikai publikációkban első sorban a vérerekre és a szemre való hatása van említve.

Jótékony hatása lehet olyan gyomorfekélyek esetében, melyeket stressz, a gyomor túlzott savassága okoz, vagy ha gyulladás gátló gyógyszerek, mint aszpirin idézi elő, illetve, ha a gyomor falának károsodását pl. az alkohol okozza.

A feketeáfonya flavonoidjai erősen növelik a gyomor nyálkatermelését, mely védőréteget képez és véd a fekélyképződéstől.

A feketeáfonya használata

A kutatásokban, klinikai kipróbálásokban a feketeáfonya kivonatát használták, melyet standardizáltak: 36% antocianidot tartalmazott. A feketeáfonya kivonatból 160 - 320 mg-ot alkalmaztak napi egyszeri vagy kétszeri bevétellel.

Biztonság

A feketeáfonya gyümölcsének nincsen ismert toxicitása.

A klinikai tanulmányok során semmilyen káros mellékhatást nem észleltek.

A kivonat tipikus napi adagja három tányérka feketeáfonya gyümölcsnek felel meg, amitől semmilyen toxikus hatás nem várható.

Mellékhatás: nem ismert

Kontraindikáció: nem ismert

Gyógyszerkölcsönhatás: nem ismert

 
 

 

A feketeáfonya kapilláris keringést javító hatásaAz emberi szervezet kapilláris ereinek erősítésére Európában már régóta használják a feketeáfonya kivonatát (Vaccinum myrtillus-t).

A feketeáfonya hatóanyagai segítik megelőzni a törékeny kapilláriserek szivárgását, ami által folyadékot engednek a szövetekbe behatolni.

A feketeáfonya kivonatának elsődleges haszna a következő területeken nyilvánvaló:

- a szem és a látás egészsége,

- mikrokeringés fokozása (hajszálerek),

- megpattant hajszálerek és visszértágulás kezelése,

- kapilláris erek erősítése operáció előtt.

A vérerek törékenységét gyakran hozhatjuk összefüggésbe a magas vérnyomással, cukorbetegséggel és az érelmeszesedéssel.

A kapilláris erek törékenysége súlyos orvosi problémákhoz vezethet: aranyér, agyvérzés, szívszélhűdés vagy a cukorbetegség és a magas vérnyomás által okozott retinakárosodásból származó vakság.

Kevésbé súlyos hatások közé tartozik a hajlamosság zúzódásokra, kitágult erek, hajszálerek, gyönge éjszakai látás és a végtagok hidegsége, zsibbadása és görcse.

A feketeáfonya kivonata segíti a vérkeringést, erősíti a kapilláris ereket és növeli a vörösvértestek sejtfalának rugalmasságát.

A kivonat a feketeáfonya gyümölcsből készül, a levét és héját megfestő antocianinok így koncentrálódnak. Az antocianinok a flavonoidokhoz tartoznak, melyeket intenzíven tanulmányoztak az utóbbi években gyógyhatásuk miatt.

A feketeáfonya, mint antioxidáns

 

 

A feketeáfonyában lévő vegyületek más flavonoidokhoz hasonlóan antioxidáns tulajdonságúak, melyek a sejteket és a sejtfalat a szabad gyökök által okozott károsodások ellen védik.

A szabad gyökök igen reaktivak, melyek toxikus és nem toxikus anyagok metabolizmusa során keletkeznek a szervezetben. Az ilyen szabad gyökök a szervezetben az egészséges sejtfalra olyan hatással lehetnek, mely a membrán károsodását, funkciójának gátlását okozzák, valamint a sejt halálához vezethetnek.

Így az antioxidánsok, azaz a szabad gyökök megfogói, öregedést gátló anyagoknak számítanak, ugyanakkor daganatellenes hatásúak, hiszen a szabad gyökök károsithatják az örökítő anyagot és ezzel mutációt (elváltozást) okozhatnak a sejtben.

A feketeáfonya flavonoidjainak speciális hatásuk van a vérerekre és a vérsejtekre a sejtfal rugalmasságának növelésével.

A kapilláris erek igy jobban nyújthatók, tágíthatók, a véráram növekedhet bennük, és a vörös vérsejtek pedig könnyebben deformálódhatnak, így könnyebben vehetnek fel olyan alakzatot, mely a keskeny kapilláris ereken képes gyorsabban átáramolni.

A keringési rendszerre gyakorolt hatás

A test vérkeringése egy különleges pumpa és érrendszeren alapul. A szervezet belsejéből, a szívből, a tüdőből és az emésztőrendszerből indulva egyre szűkebb keresztmetszetű erek hálózata az, ami eljuttatja a vizet, az oxigént és a szükséges tápanyagokat a szervezetünkben lévő valamennyi sejthez.

A legkisebb vérerek, a kapilláris erek olyan kicsik, hogy a vörösvértestek is csak egyenként tudnak rajta áthatolni. A véráram mennyisége és következésképpen a táplálék- és oxigénellátás egyensúlyban kell legyen az agy és a törzs, valamint a periferiális szervek között, a végtagokat és a bőrt is beleértve.

Az erek mentén lévő simaizmok a vérerek tágulását és összehúzódását teszik lehetővé, ezzel a vérnyomást növelve vagy csökkentve.

A szelektív összehúzódásuk válasz a hidegre, ezáltal a testhővel takarékoskodik a szervezet, és több hő jut az életfontosságú szervek részére a kezek és a lábak rovására, melyek így lehűlhetnek.

A kapillárisok arra is képesek, hogy a sejtfalon át folyadékot juttassanak a szövetek sejtek közötti terébe, mely a gyulladás alapja, amivel a szervezet a sérülésekre reagál.

A kor előrehaladtával az erek és főleg a hajszálerek elvesztik rugalmasságukat, és részben elzáródhatnak kalcium és zsíranyagok lerakódása miatt.

 

 

A Ginkgo bilobához hasonlóan a feketeáfonya kivonatát a láb keringési elégtelenségeinek kezelésére használják.

Klinikai vizsgálatok igazolták a feketeáfonya hatékonyságát az alsó végtagok vénás elégtelenségére minden életkorban.

A vizsgált személyek életkora, akiken a vizsgálatok történtek, 18-tól 75 év volt.

A kísérlet dokumentálta, hogy a feketeáfonya növelte mind a rugalmasságát a hajszálereknek, mind a vörösvértestek deformálhatóságát, ezzel helyreállítva a normális véráramot.

A feketeáfonya egy másik klinikai kipróbálása azt demonstrálta, hogy a feketeáfonya kivonata a lábakban előforduló visszértágulást képes kezelni. A teszt szignifikáns javulást okozott a visszértágulási szindromákban.

A görcsök, a boka és a vádli dagadása, a zsibbadás mind a keringés elégtelenségéből fakad. Mindezekben a kísérletekben a feketeáfonyának semmilyen káros mellékhatása nem jelentkezett, még akkor sem, ha a normális adagot 50%-kal megnövelték.

A mikrocirkuláció kellemetlen megváltozása terhesség esetén igen gyakori. Visszértágulás és bevérzések jelentkezhetnek terhesség esetén a vérnyomás és a véráram változásával.

A feketeáfonya hatását vizsgálták a szokásos adagot adva 115 nőnek, akiknél a fenti panaszok a terhesség következtében alakultak ki. Mindkét feketeáfonya tanulmányban a szimptomák jelentősen javultak, a fájdalom, az égető érzés legtöbb esetben elmúlt.

Semmilyen mellékhatás nem jelentkezett a feketeáfonya fogyasztásból kifolyólag.

A feketeáfonya szívműködéssel kapcsolatos jótékony hatása

A feketeáfonya flavonoidjai a kutatások szerint a kapillárisok erősítése mellett, mely megelőzi a vérerek törékenységét (aranyér, zúzódások, szivárgás), csökkentik a kalcium lerakódását a vérerekben. Ezzel az atherosclerosist, vagyis a vérerek meszesedését gátolja.

Ismert a feketeáfonya „vérhígító hatása”, azaz meggátolja a vérlemezek összecsapódását, a vérrögképződést, ezzel a feketeáfonya tevékenyen hozzájárul a szívműködés hatékonyságához és segíti a szív- és érrendszeri rendellenességek gyógyítását.

A feketeáfonya antocianidjainak a kapilláris ereket erősítő hatása annyira elismert Európa-szerte, hogy sok klinikán feketeáfonyát adnak a betegnek operáció előtt és után is, hogy megelőzzék a bevérzéseket.

A feketeáfonya hatása a szemre

A keringési rendellenességekre a szem különösen érzékeny.

A cukorbetegség és a magas vérnyomás a retinában kóros elváltozásokat okoz, mely a látást akadályozza. 1987-ben olasz kutatók negyven szembetegségekben szenvedő betegeken végeztek klinikai kísérletet.

A feketeáfonya antocianinjai hatására mérhető javulást állapítottak meg a betegek látásában és a szem mikrokeringésében. A mért javulás mindkét területen kb. 80%-os volt.

A feketeáfonya látásra gyakorolt hatása a II. világháború óta ismert, amikor is brit pilóták feketeáfonya lekvárt fogyasztottak azért, hogy az éjszakai berepüléseknél látásuk pontosabb legyen.

Az 1960-as évek végén kutatások igazolták, hogy a feketeáfonya növeli a szemben egyes enzimek aktivitását, melyek az energiatermelést fokozzák. A feketeáfonya szintén csökkentette azt az időt, mely a szemnek a sötétséghez való alkalmazkodásához szükséges éles fény után.

A feketeáfonya a gyomorfekély ellen

 

 

A feketeáfonyának talán a legkevésbé ismert tulajdonsága a gyomorfekély elleni hatása.

Bár Európában erre is használatos, az amerikai publikációkban első sorban a vérerekre és a szemre való hatása van említve.

Jótékony hatása lehet olyan gyomorfekélyek esetében, melyeket stressz, a gyomor túlzott savassága okoz, vagy ha gyulladás gátló gyógyszerek, mint aszpirin idézi elő, illetve, ha a gyomor falának károsodását pl. az alkohol okozza.

A feketeáfonya flavonoidjai erősen növelik a gyomor nyálkatermelését, mely védőréteget képez és véd a fekélyképződéstől.

A feketeáfonya használata

A kutatásokban, klinikai kipróbálásokban a feketeáfonya kivonatát használták, melyet standardizáltak: 36% antocianidot tartalmazott. A feketeáfonya kivonatból 160 - 320 mg-ot alkalmaztak napi egyszeri vagy kétszeri bevétellel.

Biztonság

 

 

A feketeáfonya gyümölcsének nincsen ismert toxicitása.

A klinikai tanulmányok során semmilyen káros mellékhatást nem észleltek.

A kivonat tipikus napi adagja három tányérka feketeáfonya gyümölcsnek felel meg, amitől semmilyen toxikus hatás nem várható.

Mellékhatás: nem ismert

Kontraindikáció: nem ismert

Gyógyszerkölcsönhatás: nem ismert